2003 október 16-án hunyt el legendás ökölvívónk, Papp László. Rá emlékezünk ezzel a rövid írással. Sportolóként és edzőként is páratlan pályafutást, 3-szor nyert Olimpiát, profiként Európa-bajnok, övét összesen hatszor védte.
Világbajnoki cím hiányzik csupán a neve mellől, mely állítólag akkoriban politikai okok miatt hiúsult meg. Szép gesztusként a WBC 65-ik születésnapjára egy világbajnoki övvel ajándékozta meg Laci bácsit, ezzel tisztelegve karrierje előtt. Edzői pályafutása során megkapta a Mesteredző kitüntetést, mellyel az állami sportvezetés ismerte el munkáját, később pedig a A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is átvehette.
Bal horgától szinte rettegtek az ellenfelei, azonban ő sikerei ellenére is mindig közvetlen ember maradt, aki tisztelettel bánt embereivel. Tanítványai itták szavait, figyelték minden mozdulatát, igyekeztek mindent ellesni a Legendától. Ellenfelei egytől egyig elismerően nyilatkoztak róla. A lengyel Pietrzykowsky például így emlékezett vissza rá:
"Pappot eltalálni nagy művészet volt. Ahogy most, bizonyos idő távlatából visszaemlékszem rá, meg kell állapítanom, hogy ő az az ökölvívó, akinek egyetlen hibája se volt, jobb és bal kezével egyaránt hihetetlenül erőseket ütött. Mindezt tetézte ütéseinek szokatlan gyorsasága. Azok, akik a magyar bajnok ellen valaha is a szorítóba léptek, egyöntetűen állítják, hogy nem is ököllel, hanem kalapáccsal üt."
Idősebb korában megtámadta a Parkinson-kór, de egészségére sosem panaszkodott, mérkőzéseinek szinte minden pillanatára emlékezett, és mindig élvezettel mesélt róluk.
Egy rövid összeállítás Laci bácsi profi mérkőzéseiről:
[youtube http://www.youtube.com/watch?v=64DgXXWL6kQ&w=420&h=315]
/forrás: Kő András: Papp Laci/
