Gökhan Saki - A "lázadó" válaszol!
Gökhan Saki neve nem igényel bemutatást a küzdősportok rajongói körében. A török-holland harcos félelmet nem ismerő, vad stílusával, eszméletlenül technikás bunyójával, elképesztő kombinációival beírta magát a rajongók szívébe!
Baráti oldalunk, a Kickboxingplanet, akikkel igen jól sikerült és nagy sikert aratott Nieky Holzken interjúnkat is készítettük, ezúttal a rajongók szeme elől 2 éve eltűnt Gökhan Saki felkutatására adta a fejét. Sikerrel!
- Mit csináltál az elmúlt két évben?
- Jelenleg Isztambulban és Dubaiban élek. Sokat edzettem és másoknak is segítettem az edzésben. Természetesen nem olyan intenzitással készültem, mint amikor egy meccs van kilátásban. Megszenvedtem pár régi sérüléssel is, de ez a sport része, amit harcosként el kell fogadjon az ember.
- Az általad a közösségi oldalakon közzétett videókon inkább bokszolni láthattunk, nem kickboxolni. Megfordult a fejedben egy bokszolói karrier?
- A boksz fantasztikus dolog, művészet, de azt hiszem 5 évvel ezelőtt kellett volna váltanom, amikor 27 voltam. Most már túl késő.
- Kapcsolatban állsz még Tyrone Sponggal a legutóbbi meccsetek óta, amit a GLORY 15-ön vívtatok Isztambulban?
- Igazából elég gyakran beszélünk egymással. Instagram-on is gyakran válaszolgatunk egymás dolgaira, meg ilyenek. Nagyon jó gyerek és nagyon keményen dolgozik.
- Mi mondanál, ha Tyrone egy bokszmeccs keretében szeretne visszavágót?
- Csináljuk.
- Biztos nagyon sok pozitív üzenetet kaptál, amiért igazi sportemberként viselkedtél a Spong meccsen?
- Vannak olyan harcosok, akik minden győzelemnek örülnek, mindegy, hogy hogyan csinálták. Én nem ilyen vagyok. Az első dolog, amire gondoltam, amikor történt, az az volt, hogy a francba... a karrierje! Őszinte leszek, nagyon szarul éreztem magam egy ideig. Tyrone egy vadállat és tudom, hogy még keményebb lesz, amikor visszatér.
- Az amszterdami GLORY 26 gála után a szervezet bejelentett egy címmeccset közted és Saulo Cavalari között. Miért nem lett ebből semmi végül?
- Képzeljétek el, hogy aláírtok egy szervezettel 5 meccsre és megegyeztek, hogy meccsenként kapsz mondjuk €500 ezret, amikor viszont az utolsó meccsed is megvan, a szervezet azt mondja, hogy átszervezzük a dolgokat és csak 50 ezret tudunk adni ezért a legutóbbiért.
Megértettem a helyzetet, de véleményem szerint a szerződésem és az új ajánlat közötti közötti különbség túl nagy volt. Végül is nem tudtunk megegyezni az új csekkről az utolsó meccsem kapcsán a GLORY-val.
Ha nagyot szeretnél villantani egy Ferrarival, akkor ne egy Suzukis költségvetéssel próbálkozz. Azt hiszem tiszta az álláspontom. Rengeteg órát edzettem az évek alatt és sokszor küzdöttem, míg végül nevet szereztem magamnak. Gökhan Saki vagyok és tudom mennyit érek.
A Cavalari meccs előtt sajnos pont lesérültem. Amíg lábadoztam, addig Cavalari valaki mással bunyózott. Őszintén szólva, látva ezt a meccset nem kaptam semmi motivációt. Ez nem az a szintű meccs, amiért széthajtom magam a teremben, nem?!
- Úgy tűnik azonban, hogy mostanra visszatért a motivációd, hiszen egymás után kihívtad Rico Verhoeven-t és Remy Bonjasky-t is a közösségi média oldalakon. Miért most, miért ilyen hirtelen?
- Nos, a GLORY félnehézsúlyú övét már megnyertem, a nehézsúlyú öv és a gondolat, hogy két súlycsoportban is bajnok legyek viszont megmozgat. Remy Bonjasky egy legenda a sportban és egy érdekes visszavágó lenne szerintem. Lássuk, ki nyer.
Főként azért választottam ezt az időszakot, mert 2016 végére a kickbox nagyon népszerű lett és sok figyelmet kapott a médiában is. Főleg Badr visszatérése és a GLORY Collision miatt. Egyszerűen úgy tűnt, hogy ez egy jó pillanat lehet. Ha van egy jó TV show-d, akkor nem fogod éjjel kettőkor adni, nem?
- Remy elfogadta a kihívásod. Elkezdtetek már egyezkedni a GLORY-val erről az óriási visszavágóról?
- Ha Remy meg tud egyezni a GLORY-val, akkor bunyózhatunk. Szeretném, ha mielőbb megtörténne ez a meccs. Legalább június előtt.
- Rico-tól nem hallottál semmit, igaz? Mi a véleményed erről?
- Nem egy jó példája a jellem megnyilvánulásának. A tévében azt mondja, hogy nem tér ki egyetlen kihívás elől sem, de eddig még semmit sem hallottam felőle. Kopogtat mindenki ajtaján, mint a Jehova tanúi, de ha valaki hozzá kopog be, akkor kikukucskál, aztán gyorsan leolt minden lámpát.
Rico fél kiállni ellenem, mert a meccs után az öve semmit sem ér majd és a Badr Hari elleni visszavágó pénze is ugrik. Azt állítja, hogy ő a másokkal leginkább tisztelettudóan bánó ember, közben a tévében Remy Bonjasky-t, aki soha se hívta ki őt vagy ilyesmi, pénzhajhásznak nevezi. Rico mindig más arcát mutatja, ahányszor látod.
A GLORY Collision előtti sajtókonferencia kapcsán azt írták a lapok és az emberek a közösségi média oldalakon, hogy Rico azon az estén elvesztette a mentális háborút. A rá következő napon azt mondta mindenkinek, hogy ne pislogjanak, mert az első menetben kiüti Badr-t, stb. Ez csak egy maszk. Légy önmagad - mindenki más már foglalt.
Oberhausenben a csarnok Badr Hari miatt volt tele. Én is tudom, ti is tudjátok, de a GLORY és a saját menedzsmentje is tudja.
- Badr Hari nemrég összeállított egy listát célpontjairól. Megpróbáljunk mi is csinálni egyet? Kik azok, akikkel szívesen kiállnál a közeljövőben?
1) Remy Bonjasky
- Az első K-1 WGP-men harcoltam vele. Sajnos azt a meccset elvesztettem. Akkoriban 15kg-os előnyben volt velem szemben, ami elég sok. De van 3 K-1 címe, és a legjobbak ellen küzdött és nyert, majdnem tökéletes védelemmel. Mindig formában maradt és még mindig egy veszélyes harcos.
2) Rico Verhoeven
Csak azért akarok megküzdeni vele, mert ő a GLORY jelenlegi nehézsúlyú bajnoka. Ha valaki az elkövetkezendő pár hónapban megveri, akkor azzal akarok összecsapni. Csak az öv érdekel. Rico egyáltalán nem egy érdekes harcos számomra.
/Az ellenfelem.hu fordítása (c) 2017 - A cikk angol eredetije ITT található/
Pillanatképek - Remy Bonjasky
Remy Bonjasky! Generációjának egyik legjobb kickboxere volt a repülő úriember, jelen cikkünk témája! Nézzük!
Az 1976-os születésű holland-szurinámi kickbox legenda, Remy Bonjasky öt évesen került a szurinámi Paramaribo-ból Hollandiába és tinédzserként egyáltalán nem a kickbox, hanem a foci foglalkoztatta. A sors keze azonban közbeszólt és egy lábtöréssel eltérítette a fiatal Bonjaskyt a labdától.
Remy 18 éves volt, mikor egy barátja levitte a legendás Mejiro terembe, ahol végül is ott ragadt. Keményen edzett és beleszeretett a sportba. Az egyetemi diploma megszerzése után rövid ideg bankárként dolgozott, de a sport végül végleg magához húzta.
Mindössze 19 éves volt 1995-ben, amikor is TKO-val legyőzte Alistair Overrem testvérét, Valentijn-t. Ez volt a mindent eldöntő győzelem úgymond. Bonjasky ekkor hagyta ott ugyanis végleg a polgári foglalkozások világát. Teljes fókusszal az edzés felé fordult, a sikerek pedig nem maradtak el.
A '99-es évet négy győzelemmel zárta, 2000-ben meccsei java részét megnyerte (köztük pl. sajnos Karacs Attila ellen is, majd decemberben Varga Péter ellen). Aztán 2001 nyarán egy nagy név trófeáját is sikerült begyűjtenie, amikor is Japánban a J-1 Survival 2001 tornáján legyőzte Ray Sefo-t.
Minden rajongó számára emlékezetes marad repülő rúgásairól, és mindnyájan emlékezni fogunk még sokáig a közte és Stefan Leko közötti rivalizálásra is. Remy Bonjasky 96 meccsel, 78 győzelemmel, 40 kiütéssel a K-1 időszak örökös legendája marad.
Jelenleg a sportot népszerűsítő, amolyan utazó nagyköveti pozíciót lát el, valamint tanítványaival foglalkozik az általa 2010-ben alapított Bonjasky Akadémián.
https://www.youtube.com/watch?v=xUoZ9Cn1fyw
TEK Gála 2015 - Remy Bonjasky a díszvendég
Idén is megrendezi egész napos küzdősport rendezvényét a Terrorelhárítási Központ és az ORFK RSZKK, melynek idei díszvendége Remy Bonjasky lesz!
Az idei gála októberben kerül megrendezésre, és a SYMA Csarnok helyett ezúttal a Tüskecsarnokban zajlanak a programok. A versenyszámok palettája most is széles skálán mozog majd, így lesz WAKO K-1 Amatőr full-contact, WKF Karate Kata és Kumite, Knock down Kyokushin Karate Kata és Kumite illetve Ju Jitsu Gi, NoGi, Combat Grappling és Cage Grappling versenyek/versenyszámok.
Minden fontosabb információ megtalálható a hivatalos versenykiírásban ITT!
Térjünk rá kicsit a gála díszvendégére, a K-1 legendára, Remy Bonjasky-ra. A holland "Repülő úriember" Bonjasky 3x volt K-1 világbajnok, elsőként 2003-ban sikerült a címet elhódítania, amikor a döntőben Musashi-t verte pontozással, majd 2004-ben megvédte övét úgy, hogy legyőzte Ernesto Hoost-ot, Francois Botha-t és Musashi-t is!
[youtube http://www.youtube.com/watch?v=Hckees7mlU0&w=420&h=315]
Pályafutása során kétszer került szembe magyar kihívóval, egyszer Karacs Attilának, és egyszer Varga Péternek is volt lehetősége megküzdeni a hollanddal, sajnos mindketten vereséget szenvedtek ellene.
Ez a kickbox! - második rész
Baráti oldalunk, a kickboxingplanet - akikkel Nieky Holzken interjúnkat készítettük - nagyszerű, hangulatos összeállításának második része a professzionális kickbox világának pár legfényesebb pillanatából. Peter Aerts, Gökhan Saki, Semmy Schilt, Mike Zambidis, Andy Hug, Jerome Le Banner, Ernesto Hoost és számtalan nagy név feltűnik a négy részes sorozat második epizódjában. Kiütések, fénypontok és mélységek egyesek számára, siker és kudarc. Minden egyben! Ez a kickbox!
https://www.youtube.com/watch?v=ZxZExPpxzYE&rel=0
Sípcsont a sípcsonton 9 - Bonjasky nagykövet
[vimeo 103682972 w=500 h=281]
Kapcsolódó:
I. rész
II. rész
III. rész
IV. rész
V. rész
VI. rész
VII. rész
VIII.rész
A szakmának össze kéne fognia - interjú Karacs Attilával
Portálunkat az a megtiszteltetés érte, hogy a maga idejében nemes egyszerűséggel a legnagyobb reménységként titulált K-1 harcossal, a hazai küzdősportéletbe és köztudatba igazán 2005-ben berobbanó két gyermekes családapával, a TEK közelharcoktatójával, Karacs Attilával készíthettünk egy interjút.
A profi karriert 16 évesen kezdő Karacs olyan nevekkel edzett pályafutása során együtt, mint Mike Bernardo, Ernesto Hoost és nem kisebb harcosok ellen lépett szorítóba, mint Remy Bonjasky, Antoni Hardonk, Patrice Quarterton, Alexey Ignashov, Errol Zimmerman vagy Tyrone Spong. Sok nagy csata, sok fényes pillanat kísérte Attila pályafutását, így pl. a brnói Kings of the Ring gála, ahol a későbbi UFC harcos, majd edző Antoni Hardonkot is kiütötte. Ez hatalmas szenzáció volt akkor és a külföldi sajtóban nagy érdeklődés kísérte. De ott volt még a 2005-ös K-1 Magyar Nagydíj is, ahol Attila egy nagyon emlékezetes meccset vívott a francia Patrice Quarteron ellen, aki egyébként nemsokára Badr Hari ellen lép majd ringbe Dubaiban. A mérkőzést a közönség végigtombolta, Attila pedig az első menet végére kiment bokája ellenére is kiütéssel tudott nyerni.
Ezután 2006 -ban a hazánkban elsőként megrendezett Európa Ligán is nyerni tudott, ezzel pedig hazánkból elsőként kvalifikálta magát az amszterdami döntőbe, a K-1 World GP mezőnyébe. 2009 tavaszán debütált a K-1 szabályrendszer elit harcosait is felvonultató It's Showtime szervezetnél és folytatta pályafutását, míg végül 2012-ben a Terrorelhárítási Központ által szervezett Budo és Küzdősportgálán visszavonult az aktív versenyzéstől.
Jelenleg ideje nagy részét családja tölti ki, valamint csapatának, a Karacs Team-nek edzése.
ellenfelem.hu: - Mi az, amit edzőként fel tudsz használni leginkább abból, amit versenyzőként tanultál?
Karacs Attila: - Főként a saját tapasztalatokra alapozok, azokra az edzésmódszerekre, technikai elemekre, amiket külföldön láttam. Nagy előny még, hogy tudom milyen a ringben lenni.
e: - Milyen az edzések összetétele? Fiatalabb, kezdő sportolni vágyók érkeznek inkább vagy tapasztaltabbak, akik Nálad szeretnék tovább csiszolni tudásukat?
KA: - Vegyes az összetétel. Vannak a hobbisták, akik nem akarnak versenyezni, - ők az idősebbek-, a magasabb korosztály, akik már versenyezni akarnak, és van a középső korosztály, nagyjából 16 éves kortól, akik szintén versenyezők szeretnének lenni. Róluk az edzések során derül ki, hogy alkalmasak-e rá. Harmadik, akik már versenyzők, vagy volt valamilyen versenyük, illetve vannak még MMA-sok, akik az állóbunyó csiszolása miatt járnak át hozzám.
e: - Mit gondolsz, mit érzel, amikor a régi nagyok közül még most is látsz párat, akik egyszerűen nem tudnak megállni? Amikor Aerts-et látod például? Érzel még valamit a régi tűzből, valami késztetést, hogy beszállj a ringbe?
KA: - Vannak, akik nem tudnak leállni, de nekem már nincsenek versenyzői terveim. Ez is egy életmód, de azoknál, akik még mindig nem álltak meg, inkább az anyagiak vannak a háttérben: hatalmas szponzori összegek és komoly szerződések.
e: - Mennyire követed a nemzetközi és hazai kickbox-világ történéseit, az egykori ellenfelek karrierjét? Patrice Quarterton nemsokára ringbe száll pl. Dubaiban Badr Hari ellen.
KA: - Igen, őt 2005-ben kiütöttem. Követem természetesen. Nagyon sok minden változott azóta. Megszűnt a K1, most a Glory a No 1, az emberek egy része eltűnt, új arcok jöttek. Az új súlycsoportoknak köszönhetően, mint például a 85kg - ami előtte sosem volt - új tehetségek tűntek fel, így olyan harcosokat ismerhettünk meg Magyarországon, akikről előtte sosem hallottunk.
e: - Nyilatkoztad korábban, hogy a hazai K1 „halott”. Mi a helyzet most? Hova haladunk?
KA: - Nem nagyon mozdultunk el az óta sem. Nagy, nemzetközi szintű gálák nincsenek. Talán ez évben az egyetlen komoly ilyen jellegű verseny a most következő TEK gála lesz.
e: - Egy újabb Karacs Attila vagy valami komolyabb rendezvények kellenének az elmozduláshoz?
KA: - Egy nagy név nem viszi el a hátán az egész sportot. Jó elgondolások vannak itthon, az irány is helyenként jó, például a Harcosok Klubja gálák. A kisebb rendezvényekből kellene kinőnie magát valaminek, majd komolyabb ellenfelek és rendezvények kellenének, de egyelőre a versenyzői gárda is hiányzik.
e: - A szakmának kellene összetartani vagy kollektíven mindenkinek, beleértve a sportvezetőket is?
KA: - A szakmának kellene jobban összefognia. Habár ez kevés önmagában, mert a finanszírozás a sportvezetőkhöz tartozik. A profi karrier finanszírozására nem nagyon van itthon lehetőség. Mára a profi és az amatőr karrier teteje nincs olyan messze egymástól. Nagyon nehéz megindulni úgy, ha munka mellett csinálja az ember ezt az egészet. Nálam is volt arra példa, hogy a munka miatt hagyták abba az edzéseket, mert nyilván az volt előrébb a fontossági sorrendben.
Köszönjük Attila és további sok sikert kívánunk mind neked, mind pedig csapatodnak!

