Pillanatképek - Lucien Carbin

Lucien Carbin egy igazi élő legenda. Nem csak a küzdősportok terén rendkívül erős Hollandiában tudott komoly sikereket elérni, de nemzetközi szinten is hosszú évekig dominanciát mutatott!

Lucien Carbin lead


Az 1952-ben született Lucien Carbin nem véletlenül vált Hollandia egyik legjobb, legismertebb edzőjévé. A szintén legendás, a Holland küzdősportok keresztapjának nevezett Jon Bluming termében Jan Plassal(†2010), a későbbi Mejiro Gym alapítójával csiszolódott Carbin nem csak Kyokushin Karatéban, de Savate-ban és Muay Thai-ban is bajnokká vált, miközben a holland stílus úttörőinek szerepébe is belenőttek.


Lucien Carbin a '70-es és '80-as években uralta a ringet, kevés kihívóra akadva csak. Sokakat tanított, sokakra volt nagy hatással (így pl. a már említett Rob Kamanra is, aki azután kezdett érdeklődni a sport iránt, miután látta Carbint akcióban).


Carbin az egyik első, Európa-szerte igazán ismert kickbox-sztár lett. Félelmetes, csak rá és tanítványaira jellemző stílusát évekig rettegték. A karate és muay thai ötvözete igazán hatékony fegyvernek bizonyult és Carbin meglátása, miszerint a Kyokushin nagyon jó alap a thai boxhoz, szintén eléggé igazoltan tűnik.


A stílusa kialakulásáról egyébként azt lehet tudni, hogy amikor Jan Plas Japánba ment, nem engedték neki, hogy Mas Oyamával, a Kyokushin legendával edzzen, így Tokióban sétálgatva betévedt az eredeti Mejiroba. Amikor innen hazatért Hollandiába, azt mondta Carbinnek, hogy kezdjen a lábrúgásokra, combosokra és egyebekre koncentrálni.


Carbin Bruce Lee nagy tisztelőjeként fpleg csak magasra ment addig, de megfogadta Plas tanácsát és itt is egyfajta saját stílust alakított ki, melyben a kyokushin teljes rúgó-arzenálját felhasználta. Extrának a kyokushin edzéseit is bokszkesztyűkben végezte.


Lucien Carbin a mai napig az egyik legjobb kickbox edző a világon, aki körülbelül 40-50 bajnokot segített címekhez. Köztük olyanokat, mint Rob Kaman, Ernesto Hoost, Tyrone Spong, Andy Ristie, Alistair Overeem, de mág Fedor Emelianenko Cro Cop elleni győzelméhez a PRIDE FC-ben is köze van!


Cro Cop-ra készülve ugyanis Fedor Carbinék termében készült, ahol alaposan kielemezték a horvátot. Carbin kiszámíthatónak tartotta és megállapította róla, hogy többet lépett a kelleténél. A rúgásokat előkészítő lábmunkáját pedig nem túl jónak ítélte meg. Igaza ismét bebizonyosodott! Cro Cop mindig egy kicsit le volt maradva Fedor ellen, így a legendás rúgások sosem landoltak úgy, ahogy ő szerette volna.


Nézzünk a holland stílus eme ikonikus alakjának egy meccsét!


https://www.youtube.com/watch?v=RSgFP_2QSyc

Vidákovics Patrik – Thaiföldi napló #7

Thaiföldi napló! Vidákovics Patrik ismét bejelentkezik és a legutóbbi mérkőzésén aratott győzelméről mesél nektek rovatunkban!


Ezúttal egy sokkalt tudatosabb, két hetes felkészülés előzte meg a kínai WLF mérkőzésemet. Egy kicsit máshogy készültem most mérkőzésemre, mint ahogy eddig, több hangsúlyt fektettem ugyanis a dolgok mentális részére.


Nem akartam azt érezni, mint előtte, hogy ki vagyok merülve a napi 2 edzéstől, így egyet-egyet kihagytam reggel, ezáltal pedig a délutáni edzésekre mindig feltöltődve mentem. Edzések előtt lementem a tengerpartra, motivációs könyveket olvasni, vagy ilyen jellegű hanganyagokat hallgatni.


Minden edzésen Pascallal sparringoltunk, olyan 5-6 meneteket. Nagyon hatékony vele bunyózni, ugyanis könnyen változtatja a stílusát, így mindenre figyelnem kell. De az étkezésre is különösképpen odafigyeltem. Mivel a megengedett súly alatt voltam pár kilóval, így szénhidrátban dús ételeket is ehettem, így viszont az erőnlétem is jobb volt.


Úgy gondolom, hogy az eddigi legnagyobb hiba, amit elkövettem a felkészülés során, hogy állandóan csak a mérkőzés járt a fejemben. Mit és hogyan fogok csinálni, hogyan reagálok a különböző szituációkra, stb. A több hetes felkészülések során teljesen lefárasztottam az agyamat ezekkel a gondolatokkal, és mire a meccshez értünk sokkal görcsösebb voltam.


thaiföldi napló - vidákovics patrik akcióban

A mostaninál nem zsibbasztottam hát magam - a győzelem ugyan a fejemben járt természetesen, - mint mindig -, de nem agyaltam rajta állandóan, hogy mit fogok majd csinálni a meccsen. A felkészülésem jól ment, „össze voltam rakva”, úgyhogy az improvizációra bíztam magam.


Az ellenfelemet nem is néztem meg, és így sokkal tisztább volt a gondolkodásom, jobban tudtam figyelni és csak a saját tudásomra fókuszálni. Így vágtam neki a kínai útnak, azzal a különbséggel, hogy ezúttal egyedül mentem, edző nélkül. Kint találkoztam a Tigers-es Eddie Farrellel, aki mondta, hogy segít a bemelegítésben, és a sarkamba is beáll.


Pénteken 76,3 kg-mal mértem be, így megint jóval a megengedett alatt voltam. Úgy volt, hogy a 6. meccs a mienk, de a mérkőzés előtt 10 perccel szóltak - mikor már a kesztyűt ragasztottuk le -, hogy átraktak bennünket a leg végére, vagyis, hogy még 2-3 órát kell várni. Nem örültünk, de türelmesen kivártuk…


Végre aztán eljött az idő! Magabiztosan, tiszta fejjel mentem fel a ringbe. Biztos voltam magamban. Mivel egy fiatal ellenfélről volt szó, erősebben kezdtem. Nem gondolkodtam sokat, viszont ő se hagyta magát. Egy májütés során azonban összehúzta magát, én pedig felhúztam egy fej-térdet, ami be is talált. Kínai ellenfelem összerogyott és rászámoltak!


Újból rámentem, tudva, hogy a testére most ügyelni fog, ezért egy fejrúgást húztam fel, ami átment a védekezésén is (köszönöm thai edzőimnek azt a rengeteg pattintós rúgást), így megint lerogyott, és a bíró már nem engedte tovább! Győzelmet arattam az első menetben!


Köszönöm, hogy olyan sokan szorítottatok otthonról, valahol éreztem is!


https://www.youtube.com/watch?v=yHAwEt7LC7U