Időgép rovatunkban ezúttal egy hihetetlen mérkőzésre, annak hatásaira, történetére, mélységeire és magaslataira tekintünk vissza. Ahogy eddigi cikkeinkben ezen sorozatban, így itt is hatalmas emberi, sportolói teljesítményekről olvashattok majd, de nem marad ki a dráma, a mélypont, sem a megváltás. Ugorjunk hát az időgéppel 1991-be! Chris Eubank vs Michael Watson II!
Chris Eubank. Anglia egyik valaha volt legjobb, legizgalmasabb bokszolója, 19 öv birtokosa. A profi pályafutását 1985-ben kezdő, addig veretlen Eubank az első Michael Watson elleni meccsre (1991) bár egyértelműen favoritként érkezett, sokan gyanították, hogy akár komoly gondjai is adódhatnak a kihívóval. Senki sem gondolta, hogy a mérkőzés ennyire és így rázza majd meg az egész boksz világát.
Watsont nyápic fiúként jellemezték szülei, akit azért vittek el bokszolni, mert gyakran ment haza a helyi srácok zaklatásai után sírva. Mikor először az edzőterembe lépett, azonnal otthon érezte magát. Hihetetlen elszántsággal, elánnal állt az edzésnek, bár az, hogy mekkora tehetség is lapul benne, még egy ideig nem mutatta magát.
A közvélemény és a szakértők is igazán komolyabban csak 1989-ben kapták fel a fejüket rá, bár addig Watson már egy elég meggyőző 20-1-1 mérleget bokszolt össze. És hogy melyik meccs volt ez a '89-es? Természetesen a rettegett fenegyerek és hatalmas ütő, Nigel Benn ellen vívott. Watsonnak nem sok esélyt adtak a meccs előtt, azonban hatalmas teljesítményt nyújtva, rendkívül intelligens boksszal neki sikerült 6 menet alatt, ami egy évvel később Eubank-nek csak 9 menet alatt: TKO győzelmet aratott!
Elkerülhetetlen volt hát a találkozó. A mérkőzésen Watson még inkább felnőve a feladathoz hatalmas teljesítményt hozott. A nézők túlnyomó többsége és a boksz akkori világának hangadó szaktekintélyei szerint Watson egyértelműen nyert, azonban többségi pontozással közfelháborodásra mégis Eubanknek adták a mérkőzést. Természetes volt, hogy mindenki visszavágót követelt.
[caption id="attachment_6563" align="aligncenter" width="504"]
A visszavágó eredeti plakátja[/caption]
A boksz akkoriban nagyjából olyan népszerű volt Angliában, mint a foci - a mérkőzést 22000 néző tekintette meg a helyszínen, a televíziós közvetítéseknek köszönhetően pedig a visszavágó 17 millió ember otthonába jutott el. Maga a mérkőzés az elsőhöz igen hasonlóan zajlott - Watson 11 meneten keresztül verte Eubank-et, majd le is küldte. Életében először Chris Eubank féltérdre ereszkedett a szorítóban! Igazi harcosként azonban, Eubank összeszedte minden erejét, felállt és fordított. Egy kritikus pillanatban egy kombináció végén felütése pontosan Watson állán landolt, aki az ütés erejétől hanyatt esett és a földre ült, feje pedig a köteleknek verődött. Watsonnak valahogy sikerült felállnia, a menet végét jelző gong pedig éppen megmentette.
Szemmel láthatóan azonban a szünet nem volt elég - Watson nem tért magához és bár kilökdösték a végső, 12. menetre, de már nem tudott bokszolni. Eubank ütéseire mindössze feltett kezekkel a sarokba hátrált, a mérkőzést pedig pár másodpercen belül leállították.
Miközben Eubank örömmámorban ünnepelt, Watson elájult. A ring melletti orvos gyakorlatilag felszerelés nélkül, egy szál zseblámpával próbálta megállapítani mi lehet a baj. Watson keringése a mentőben leállt, mire kórházba került, agya már 30 perce oxigénhiányos állapotban volt. Tovább tetézte a bajt, hogy ráadásul rossz kórházba vitték, ahol nem voltak felkészülve ilyenekre, így át kellett vinni máshová. Watson így a meccs után két teljes órával került csak orvosi felügyelet alá!
Az agy felületén kialakult vérrögtől kómába került, később pedig 2-3 komoly műtéten is átesett. Szinte lemondtak róla. hajszálon függött az élete. Egy olyan emberé, aki pár órával korábban még világbajnoki címért küzdött, most az életéért volt kénytelen harcolni.
Michael Watson teljesen lebénult. Nagyon lassan tanult meg újra ülni, beszélni, mozogni. Két év intenzív fizikoterápia, beszédterápia után azonban csodával határos javulást értek el nála orvosai - ismét tudott beszélni, járni, de karrierje természetesen véget ért. A hit tartotta benne a lelket és állította lábra ismét és segített elfogadni, harag nélkül felülemelkedni a történteken, melyek Eubank-et is nagyon megviselték. Sokak szerint ő maga sem volt soha többé ugyanaz a bokszoló, mint előtte.
Watson a egyébként beperelte a Brit ökölvívó szövetséget, mivel a ring melletti megfelelő orvosi ellátás nem volt biztosítva. Az ügy nyolc évig húzódott, mikorra a legfelsőbb bíróság végül elismerte Watson igazát. Igazából azóta lettek komolyabbak az intézkedések - egészségügyiek, oxigén a ring mellett, mentőautó, kijelölt kórház mind a Watson ügynek köszönhető.
Watson és Eubank 2001 Augusztusában találkoztak először tragikus kimenetelű második mérkőzésük után. Harag nélkül, megértéssel, ahol még Watson nyugtatta Eubank-et, magyarázva neki, hogy el kell engednie a történteket és meg kell bocsájtania magának, mert nem ő tehet arról, ami történt. Hihetetlen történet, de igaz, ahogy az a szinte közhely-szerű igazság is, hogy az élet néha sokkal vadabb, mint bármely kitaláció.
https://www.youtube.com/watch?v=GSiIVxnvcXs
