Mielőtt aláírnál - A sport-szerződések világa

Leszerződnél valahova? Átigazolnál? A sport-szerződések világa nem játék! Alábbi írásában dr. Rippel-Szabó Péter ügyvéd, portálunk közreműködőjének rövid, lényegbe vágó cikkét olvashatjátok a témában!

Mindennapos esemény, hogy a sport világában szerződések köttetnek. Ezek közül számos kisebb jelentőségű szóbeli megállapodás, mely esetben a felek jogviszonyának tartalma világos. Amennyiben azonban egy szerződés részletesebb vagy eleve kötelező az írásbeli forma, a szerződést javasolt vagy érvényessége végett kötelező írásba foglalni. Természetesen minden esetben vannak olyan pontok, amelyekre a szerződéskötéskor kiemelt figyelmet érdemes fordítani. A jelen bejegyzésben ezekre, az egyébként szinte valamennyi szerződésben felbukkanó lényeges elemekre hívom fel a figyelmet.

1. A felek

A legnyilvánvalóbb, hogy a feleket – különösen, ha több fél van – a szerződés pontosan megnevezze, illetve szükség esetén szabályozza a közreműködők, alvállalkozók vagy egyéb a szerződés teljesítésében résztvevők szerepét.

2. A szerződés tárgya és teljesítése

Kiemelten fontos azt meghatározni, hogy a felek mit, hogyan és mikor várnak el egymástól. Amennyiben ezek nem kerülnek részletesen körülírásra, a szerződés teljesítése során bonyodalmakat okozhat. Ilyen esetben például az egyik fél olyat várhat el a másiktól, amely véleménye szerint a szerződés része, a másik pedig azzal érvelhet, hogy ez szerinte nem tartozik a szerződés tárgyához.

3. Fizetési feltételek

A szerződések döntő többsége esetén az egyik fél kötelezettsége meghatározott pénzösszeg fizetése. Ezzel összefüggésben érdemes meghatározni, hogy a fizetés mikor (például időszakonként vagy egy feltétel bekövetkeztekor) és milyen módon esedékes. Amennyiben a szerződés teljesítménybért vagy bónuszokat tartalmaz, fontos, hogy az ezek kifizetéshez szükséges eredmények, feltételek világosan meghatározásra kerüljenek.

4. A szerződés időtartama és megszűnése

Egy szerződés határozott vagy határozatlan időre jöhet létre és/vagy megszűnése meghatározott esemény jövőbeli bizonytalan bekövetkeztéhez is kötődhet. Figyelemmel érdemes lenni arra is, hogy a szerződés létrejöttéhez egyébként szükséges-e harmadik fél hozzájárulása. Bármilyen is a szerződés időtartama, minden esetben fontos a “rendes” és “rendkívüli” felmondási rendelkezések részletes meghatározása, ideértve a felmondási okokat, a felmondás formáját, időbeli korlátait vagy a felmondási okok esetleges orvosolásának lehetőségét.

5. Felelősség

Érdemes odafigyelni arra, hogy a másik fél felelőssége meghatározott szerződésszegések esetében korlátozásra vagy kizárásra kerül-e, illetve természetesen a saját javunkra is ajánlott lehet felelősségkorlátozó vagy –kizáró rendelkezések felvétele a szerződésbe.

A szerződés fennállása során a másik felet különböző módokon is lehet szerződésszerű teljesítésre ösztönözni, például kötbér (amely esetben nem, nem megfelelő vagy késedelmes teljesítés esetén a szerződésszegő fél meghatározott pénzösszeg fizetésére köteles) vagy valamilyen, a másik felet a szerződés alapján megillető jogosultság vagy egyéb előny elvesztésének kikötésével.

Az egyéb rendelkezésekről és ide vonatkozó jogszabályi előírásokról dr. Rippel-Szabó Péter ügyvéd, portálunk közreműködőjének oldalán olvashattok, IDE kattintva.

Tovább

Sporttörvény - a változások hatásai a gyakorlatban

Sportjog! A módosított sporttörvény komoly változásokat hoz magával 2017-től. Nézzük miről van szó!

Az Országgyűlés 2016. november 8-án fogadta el a sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Sporttörvény”) átfogó módosítását. A módosítások 2017. január 1-jével lépnek hatályba.

Számos olyan előírás is módosul, amelyek jelentős hatással vannak a sportolók, a sportszervezetek és a sportszövetségek mindennapjaira. Nemcsak a sportfinanszírozás változik meg alapjaiban, hanem számos egyéb olyan előírás, amely a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek mindennapi működését is érinti. A sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek több esetben intézkedéseket is kell hozniuk a Sporttörvény új előírásainak való megfelelés érdekében.

Rippel-Szabó Péter ügyvéd, jogi tanácsadó cikkében bemutatja a Sporttörvény legfontosabb változásait és azok gyakorlati jelentőségét, melyekből most részleteket közlünk.

1. Sportfinanszírozás: a MOB helyett a sportért felelős államtitkárság rendelkezik hatáskörrel 2017. január 1-jétől

A sportfinanszírozás teljes ciklusa, azaz a sportba kerülő állami források (így pl. a TAO támogatások) tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése (valamint adott esetben a visszafizettetése), valamint a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, továbbá a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak majd, mely feladatokat a MOB-tól veszi át.

Emellett az utánpótlás finanszírozása is egycsatornás rendszerben, a sportért felelős államtitkárságon, azon belül a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárságon keresztül valósul meg. Ez várhatóan gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt jelent a sportszervezetek számára.

...

- A gyakorlatban eddig többször eltérő volt a megítélése annak, hogy a kérelmezőnek milyen dokumentumokkal kell igazolnia azt, hogy megfelel az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás kritériumainak. Ezen előfeltételeknek való megfelelést ezentúl a bírósági bejegyzést megelőzően a sportért felelős államtitkárság igazolja, amely várhatóan a gyakorlat egységesedéséhez vezet és az ezzel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket a bírósági eljárásban kiválthatja.

- A sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozik majd a sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodás megkötése is.

- Program kidolgozása a sportpiac fejlődése érdekében: A jogszabály e program kidolgozását a sportért felelős államtitkársághoz rendeli. Egy megfelelő program kidolgozása és gyakorlati átültetésének támogatása hozzájárulhat valamennyi sportág mint termék eladásának ösztönzésére, így különösen a marketing, szponzori és médiajogok területén.

3. A sportszövetségeknek új szabályzatokat kell megalkotniuk 2017. február 15-ig

A jogszabály 45 napos határidővel kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályzatok kötelező megalkotásának az indoka a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelme.

...

- Sportvállalkozás alapításakor nem kötelező a sporttevékenység főtevékenységként való megjelölése

A teljes cikk, melyben a MOB és az új köztestületek 2017. január 1-jétől "élesedő" feladatai, a versenyengedélyhez kapcsolódó adatok védelme, a Nemzeti Sportinformációs rendszer és egyebek is terítékre kerülnek, ITT található.

Tovább

Sportjog - A sérülések következményei

Sportjog! Egy-egy meccs során elkerülhetetlen a kisebb-nagyobb mértékű sérülések begyűjtése. De mi a határ? Meddig lehet elmenni? Hol az a pont, melyen túl jogi következmények is lehetnek?

A küzdősportokban, miután a felek komoly testi kontaktusba kerülnek egymással, nem ritkán előfordul, hogy egyikük vagy mindegyikük kisebb-nagyobb sérüléseket szenved el. Jogi szempontból kérdéses azonban, hogy meddig és mikor tekinthető jogszerűnek a küzdelem hevében okozott sérülés? Mit tehet egy sportoló, ha sérülést szenved el? Rippel-Szabó Péter ügyvéd, jogi tanácsadó ezen cikkében a fentebbi kérdésekre keresi a választ.

A jogszerűen okozott sérülések

Testi, fizikai sérülések jogi szempontból a sérült személy által elszenvedett kárnak minősülnek. Főszabály szerint a jog tiltja a jogellenes károkozást és minden károkozás jogellenesnek minősül.

Ezen általános szabály alól azonban vannak kivételek. Ilyen kivétel az, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta. Ebben az esetben a kár okozása tehát nem jogellenes.

Az adott sportág és sportverseny játékszabályainak elfogadásával a részt vevő sportolók mindegyike beleegyezik a küzdelem során okozott sérülésekbe. Így tehát a fent bemutatott, jogellenességet kizáró kivételről, a sportoló sérülés okozásába történő beleegyezéséről beszélhetünk. A beleegyezés vonatkozik arra az esetre is, ha a károkozás a játék szabályai szerint történik, de arra az esetre is, ha a sportolók egyike ugyan megszegi a játék szabályait, azonban a szabályt szegő ellenfél részéről a károkozási szándék, célzat hiányzik.

A jogellenesen okozott sérülések

Fentiekkel ellentétben azok a sérülések, amelyeket a sportoló a játék szabályait megszegve, szándékosan okoz, és a célja kifejezetten a károkozás, már nem tartoznak azon károk közé, amelyek elszenvedésébe az érintett sportoló beleegyezett.

Leszögezhető azonban az is, hogy általánosságban előre nem határozható meg, hogy mikor beszélhetünk durva, károkozási célzatú szabálysértésről. Így a sérülés okozásának körülményei a mindenkori sportágtól függően a konkrét eset valamennyi körülményének figyelembevételével ítélendők meg. Másképpen úgy is lehet fogalmazni, hogy a sportolók az egymásnak okozott sérülésért csak akkor felelősek, ha túllépik az elfogadott keménység és a fair magatartás határait.

Természetesen előfordulnak egyértelmű esetek is, ilyen volt például Mike Tyson emlékezetes fülleharapása, vagy ha a sérülés a játék, összecsapás keretein kívül történik (például a mérkőzés lefújása után vagy a játék megszakítása során "csattan a pofon").

Mit tehet a jogellenesen okozott sérülést elszenvedett sportoló?

Ha a sérülés okozására jogellenes módon került sor, a sérelmet szenvedett fél kártérítést követelhet a sérülés okozójától. A károkozó a sérült teljes kárát köteles pénzben megtéríteni. A sérült sportoló szempontjából a gyakorlatban a kár fogalmába tartozhat jövedelempótló járadék megítélése, ha a sportoló munkabértől, szponzori pénzektől vagy egyéb rendszeres bevételtől esik el.

Ebből a szempontból fontos, hogy a sérült fél a kárát megfelelően számszerűsíteni tudja, és hogy olyan kárról legyen szó, amelyet a károkozónak előre kellett látnia. Emellett a jogszabályok lehetővé teszik egy összegű ún. sérelemdíj követelését is. A teljesség kedvéért megemlítem azt is, hogy szélsőséges esetben nem lehet kizárni feljelentés tételét, például súlyos testi sértés bűncselekményének feltételezett elkövetése okán.

https://www.youtube.com/watch?v=563pqnaqWeU&feature=oembed&wmode=opaque&rel=0&showinfo=0&modestbranding=0

Tovább

Sportjog - táplálékkiegészítő vagy dopping?

Sportjog! Új rovatunkban az ellenfelem.hu Rippel-Szabó Péter ügyvéd, jogi tanácsadó segítségével és közreműködésével igyekszik majd a sportjog, ill. sporttal kapcsolatos jogi esetek mélyére világítani!

A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek

Manapság számos sportágban egyre elterjedtebb az ún. táplálékkiegészítők használta. Ez a megállapítás igaz lehet a küzdősportokra is, ahol az állóképességnek, izomzatnak, gyorsaságnak és kitartásnak a küzdelem során kiemelkedő jelentősége van. Jelen posztban Rippel-Szabó Péter sportjogász röviden bemutatja, hogy mikor minősül doppingvétségnek egy ún. tiltólistás táplálékkiegészítő használata és ez milyen jogi következményekkel járhat a doppingvétséget elkövető sportoló számára.

Miként minősülhet a táplálékkiegészítő használata doppingvétségnek?

Jogi szempontból a táplálékkiegészítők használata önmagában nem tiltott. Ha azonban olyan táplálékkiegészítő kerül a sportoló szervezetébe, amely vagy amelynek egy összetevője a jogszabályban meghatározott dopping tiltólistán szerepel és ez megállapításra kerül, abban az esetben az érintett sportoló doppingvétséget követ el. (A tiltólisták itt és itt elérhetők a Magyar Antidopping Csoport honlapján.)

Másként fogalmazva, ha tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó – vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő – szer, készítmény vagy élettani vegyület – azaz egy ilyen kategóriába eső táplálékkiegészítő vagy annak összetevője – a mintavétel(ek) szerint bármilyen mennyiségben megjelenik a sportoló szervezetében (vagy egyébként a sportoló annak a használatát megkísérli), abban az esetben doppingvétségről beszélünk.

A sportoló automatikusan felelős

Kiemelendő, hogy ha a sportoló szervezetéből származó mintában a fent írtak szerint jelen van a tiltólistán szereplő tiltott táplálékkiegészítő mint szer vagy annak származéka vagy markerje, abban az esetben a sportolót a doppingvétségért a felelősség vétkességtől függetlenül terheli. Másként fogalmazva a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül, ha a doppingellenőrök a tiltólistán szereplő táplálékkiegészítőt azonosítanak a sportoló szervezetében.

A fenti szigorú felelősség alól egyetlen kivétel van: A sportoló mentesülhet a doppingvétség elkövetése miatt alkalmazandó jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. A gyakorlatban azonban ennek bizonyítása jelentős nehézségekbe is ütközhet, hiszen gyakorlatilag kétséget kizáróan kell bemutatni azt, hogy a tiltott szer a sportoló szervezetébe a sportolón kívülálló, objektív körülmények miatt került be.

Milyen következményekkel számolhat a doppingvétséget elkövető sportoló?

Eltiltás: A doppingvétséget elkövető sportoló főszabály szerint 2 vagy 4 évre tiltható el, súlyosabb esetekben – például ismételt doppingvétség esetén – az eltiltás akár végleges érvényű is lehet. Az eltiltás nemcsak a sportszövetség vagy a sportszervezet által szervezett versenyeken való részvételtől eltiltást jelent, hanem az edzések, edzőtáborok látogatásának tilalmát is. Az eltiltás egyúttal azt is jelenti, hogy a sportoló jövedelemként nem számolhat a versenyeken esetlegesen nyerhető díjazásokkal sem.

Munkaszerződés, megbízási szerződés felmondása: A doppingvétség elkövetése esetén a sportoló munkáltatója vagy megbízója rendkívüli felmondással megszüntetheti a sportoló munka- vagy megbízási szerződését súlyos szerződésszegés miatt. Ennek következtében a sportoló elesik a rendszeres havi munkabértől vagy megbízási díjtól.

Szponzorok, támogatók elvesztése: Ha a doppingvétséget elkövető sportolónak szponzori vagy egyéb hasonló támogatói szerződései is vannak, jó eséllyel számíthat arra, hogy a szponzora vagy támogatója a szerződést szerződésszegésre hivatkozással felmondja. A szponzori szerződések többsége általában kifejezetten tartalmaz olyan klauzulát, amely szerint a szponzorált doppingvétsége esetén a szponzor a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Némely szerződés ilyenkor akár kötbérfizetési kötelezettséget is előírhat a sportoló hátrányára. Egyéni sportok esetén a legtöbb esetben a szponzorok elvesztése a legsúlyosabb anyagi "csapást" jelenti az érintett sportolóra nézve.

Kártérítési igények a sportolóval szemben: Ha a sportoló által elkövetett doppingvétség miatt a sportoló klubját például a sportszövetség szankcióval (támogatás és egyéb juttatások megvonásával) sújtja – lásd Dudás Miklós és az AVSE ügyét –, abban az esetben nem kizárt az sem, hogy a sportolót a sportszervezete az elbukott támogatások, juttatások összegére kártérítés megfizetése iránt perli és a sportolót a bíróság ennek megfizetésére kötelezi.

Összefoglalás

Ha már csak rápillantunk a doppingszereket tartalmazó tiltólistára könnyen belátható, hogy akár több táplálékkiegészítő összetevője is szerepelhet a tiltólistán.  A tiltott szernek a sportoló szervezetében való kimutatása minden további nélkül megalapozza az érintett felelősségét, melynek ellenbizonyítása jelentős gyakorlati nehézségekkel jár. A doppingvétség pedig – az adott esetben súlyos egészségügyi kockázat mellett – komoly jogkövetkezményekkel jár. Ezért a sportolók számára bármilyen táplálékkiegészítő fogyasztása előtt javasolt a körültekintő tájékozódás.

Tovább

Sportjog - egyesületek, vállalkozások, PTK

Sportjog! Új rovatunkban az ellenfelem.hu Rippel-Szabó Péter ügyvéd, jogi tanácsadó segítségével és közreműködésével igyekszik majd a sportjog, ill. sporttal kapcsolatos jogi esetek mélyére világítani!

A sportegyesületeknek és sportvállakozásoknak legkésőbb 2016. március 14-én dönteni kell az Új Ptk. szerinti továbbműködésről. Több mint másfél éve, 2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (“Új Ptk.“), mely egyúttal hatályon kívül helyezte a korábbi Polgári Törvénykönyvet.

Az Új Ptk. az egyesületek és ezeken belül sportegyesületek működésének mindennapjait is érinti. A hatálybalépéskor a már ebben az időpontban is létező egyesületek számára nem volt rögtön kötelező az Új Ptk. szabályainak alkalmazása, azonban van egy végső határidő is: a sportegyesületeknek legkésőbb 2016. március 15-étől az Új Ptk. szabályai szerint kötelező tovább működniük.

A sportegyesületeknek legkésőbb 2016. március 15-ig az alapszabály Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtaniuk az illetékes bírósághoz. Nem biztos, hogy érdemes a sportegyesület alapszabályának módosításával megvárni 2016. márciusát, mivel ekkor egyrészt a hirtelen megnövekvő bírósági ügyteher miatt a sportegyesület változásbejegyzési eljárása a megszokottnál több időt vehet igénybe, másrészt a közgyűlés megfelelő összehívása és megtartása is gondot okozhat. Érdemes lehet minél előbb dönteni az alapszabály Új Ptk.-nak megfelelő módosításáról és annak bírósághoz való benyújtásáról!

2016. március 15. napjától valamennyi korlátolt felelősségű társaság (“kft.“) – így a kft. formában működő sportvállalkozás is – köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Új Ptk.“) rendelkezései szerint működni, azaz legkésőbb eddig az időponting köteles

• a létesítő okiratát az Új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítani; és


• a jegyzett tőkéjét legalább 3.000.000,- Ft-ra emelni.

Mit takar a Kft. létesítő okiratának módosítása az Új Ptk. előírásainak megfelelően? Mik a jegyzett tőke felemelésére vonatkozó szabályok? Mi van akkor, ha a tőkeemeléshez szükséges tőkeerő nem áll rendelkezésre?

Erről és még több érdekességről olvashattok Rippel-Szabó Péter sportjoggal foglalkozó oldalán, ahol több cikkben foglalkozott ezzel a témával is!

FRISSÍTÉS: 2017. március 15-éig haladék jöhet!

Tovább