Sporttörvény - a változások hatásai a gyakorlatban

Sportjog! A módosított sporttörvény komoly változásokat hoz magával 2017-től. Nézzük miről van szó!

sportjog - sporttörvény


Az Országgyűlés 2016. november 8-án fogadta el a sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Sporttörvény”) átfogó módosítását. A módosítások 2017. január 1-jével lépnek hatályba.


Számos olyan előírás is módosul, amelyek jelentős hatással vannak a sportolók, a sportszervezetek és a sportszövetségek mindennapjaira. Nemcsak a sportfinanszírozás változik meg alapjaiban, hanem számos egyéb olyan előírás, amely a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek mindennapi működését is érinti. A sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek több esetben intézkedéseket is kell hozniuk a Sporttörvény új előírásainak való megfelelés érdekében.


Rippel-Szabó Péter ügyvéd, jogi tanácsadó cikkében bemutatja a Sporttörvény legfontosabb változásait és azok gyakorlati jelentőségét, melyekből most részleteket közlünk.



1. Sportfinanszírozás: a MOB helyett a sportért felelős államtitkárság rendelkezik hatáskörrel 2017. január 1-jétől

A sportfinanszírozás teljes ciklusa, azaz a sportba kerülő állami források (így pl. a TAO támogatások) tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése (valamint adott esetben a visszafizettetése), valamint a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, továbbá a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak majd, mely feladatokat a MOB-tól veszi át.


Emellett az utánpótlás finanszírozása is egycsatornás rendszerben, a sportért felelős államtitkárságon, azon belül a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárságon keresztül valósul meg. Ez várhatóan gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt jelent a sportszervezetek számára.


...


- A gyakorlatban eddig többször eltérő volt a megítélése annak, hogy a kérelmezőnek milyen dokumentumokkal kell igazolnia azt, hogy megfelel az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás kritériumainak. Ezen előfeltételeknek való megfelelést ezentúl a bírósági bejegyzést megelőzően a sportért felelős államtitkárság igazolja, amely várhatóan a gyakorlat egységesedéséhez vezet és az ezzel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket a bírósági eljárásban kiválthatja.


- A sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozik majd a sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodás megkötése is.


- Program kidolgozása a sportpiac fejlődése érdekében: A jogszabály e program kidolgozását a sportért felelős államtitkársághoz rendeli. Egy megfelelő program kidolgozása és gyakorlati átültetésének támogatása hozzájárulhat valamennyi sportág mint termék eladásának ösztönzésére, így különösen a marketing, szponzori és médiajogok területén.



3. A sportszövetségeknek új szabályzatokat kell megalkotniuk 2017. február 15-ig

A jogszabály 45 napos határidővel kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályzatok kötelező megalkotásának az indoka a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelme.


...


- Sportvállalkozás alapításakor nem kötelező a sporttevékenység főtevékenységként való megjelölése


A teljes cikk, melyben a MOB és az új köztestületek 2017. január 1-jétől "élesedő" feladatai, a versenyengedélyhez kapcsolódó adatok védelme, a Nemzeti Sportinformációs rendszer és egyebek is terítékre kerülnek, ITT található.