Honlapunk indulása óta rendszeresen beszámolunk az Esések Iskolája háza táján történtekről. Ezúttal egy rangos elismerést vehetett át Dobrotka Béla.
Mielőtt belekezdenénk, az új követőink vagy azok, akik korábban nem olvastak még az Esések Iskolájáról, az IDE kattintva tájékozódhatnak Dobrotka Béla által létrehozott eséstanról, mely minden korosztály számára segítséget nyújt a biztonságos esés elsajátítására. Ezen felül több sportágra speciálisan kifejlesztett programokat is találnak az érdeklődők.
Alig kezdődött el az idei év, de máris learatta első sikerét a 2019-es évben az Esések Iskoláka, miután Dobrotka Béla, alapító és a programok kidolgozója Somogyi Érték díjat vehetett át. A díjat a Somogy Megyei Értéktár Bizottság ítélte oda az olykor életeket is mentő módszer megálmodójának.
A díjhoz ezúton gratulálunk még egyszer, és végezetül teljes hosszában leközöljük a közelmúltban elhunyt Dr. Galla Ferenc, a magyar judo egyetlen kilencedik dan-fokozatú, piros öves nagymesterének cikkét, melyet 2013-ben írt az Esések Iskolájáról! Nyugodjon békében, Tanár úr!
Dr. Galla Ferenc: Az eséstant ennyire alaposan kidolgozva még nem láttam sehol!
A Dobrotka Béla judo mester által
kidolgozott Esések Iskolája elnevezésű program egészséges és fogyatékos
gyermekek, fiatal és idős felnőttek számára egyaránt lehetőséget nyújt a
speciális mozgás előnyeinek kiaknázására. Dobrotka mester a magyar harcművészet
doyenjével, Dr. Galla Ferenccel beszélgetett a programban rejlő lehetőségekről.
Feri bácsitól lehetőséget kaptam,
hogy bemutathassam az Esések Iskolája-módszert, amely magába foglalja
óvodásoknak az OviEsésTant, iskolásoknak a SuliEsésTant, sportolóknak a
SportEsésTant, mozgássérülteknek a RehabEsésTant, időseknek a SeniorEsésTant és
szabadidő sportolóknak a FittnesEsésTant. A videók megtekintése után beszélgettünk.
– Az Esések iskolája- vagy Dobrotka-módszer, és kidolgozottsága
mennyire felel meg az egyetemi képzésnek, illetve sportági és sportszakmai
követelményeknek?
– Te ezt alaposan átgondoltad,
ezért tulajdonképpen kiterjed minden területre. Minden korosztálynak
kiválogattad a mozgásaikhoz megfelelő módszereket, és az értelmi képességeiknek
megfelelő gyakorlatanyagot tanítottál nekik. Azt tudom mondani, hogy ezt leendő
testnevelő tanároknak kellene tanítani, hogy aztán a saját iskoláikban az
eséstudást tovább tudják adni a diákoknak. Erre törekedtem magam is, de
valamiért mindig elakadtam a rendszerben. Te akkreditáltattad, és azt gondolom,
hogy kellő támogatással, meg tudod majd valósítani ezt a jó célt.
– Megfelelő hangsúlyt kapnak-e az esésoktatási szempontok a
programomban, köztük az általad is fontosnak tartott fejtartás, tompítás,
testhelyzetek?
– Okos gondolat tőled, hogy az
Esések Iskolájában kézjelekkel, mozdulatsorkottával segíted a tanítást. Jó
felépítéseket alkalmazol; szakszerűek, kidolgozottak a mozdulatok, és logikusan
egymásra építetted őket. Ezzel hatékonyabban tudsz egyszerre több embert is
tanítani. Döntő szerepe van a tompításnak, amelybe utóhatásként a lábak is
besegítenek. Ezt is jól megoldottad, mert így a sérült gyerekek is nagyszerűen
megtanultak esni. Fel kell hívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a fej a
test természetes része. Mivel nyakizmokkal van körülvéve, és a fejnek súlya
van, ezért ha valaki elesik, a fej óhatatlanul ostorcsapásszerű mozdulatot
végez, ha a személyt előzetesen nem tanítjuk meg arra, hogy tónusban tartsa,
azaz a nyakizmaival mintegy „megfogja” a fejet.
A testnek arra a részére kell
esni, ahol sok az izom, például a tenyér, az alkar és felkar, a széles hátizom,
a comb ós a lábszár izmos – általában külső – részére. így kerülhetők el a
sérülések, ezért fel kell hívni a figyelmet ennek a jelentőségére, mert az
átlagember ezt nem tudja. Neked úgy látom, megvan a saját kidolgozott válaszod
minden lehetséges egyensúlyvesztésből eredő elesés kivédésére. Kellően
odafigyelsz a testrészek kölcsönhatására, és ez az ember maximális védelmét
szolgálja.
– 10 – 10 – 10 óra alatt megtaníthatók az egyszerű csúsztatott esések –
guruló és zuhanó csoportjai is -, azaz 13 esésfajta jobbra és balra. Ez
véleményed szerint jó eredmény?
– Mindenképpen jó eredmény,
hiszen más küzdősportágak eséstechnikái is szerepelnek az anyagban. Nagyon
fontos, hogy a gyakoroltatás során ismételtetni kell a szériákat, hogy a
tanítványok megfelelően tudják alkalmazni a tanultakat. A judoban ez másképpen
valósul meg, hiszen ott a kapcsolat mindennapos és természetes, amikor már a
dobásokat gyakorolják. Ott a sportolóknak nincs lehetősége elfelejtenie az
esést, hisz a judokák edzésenként több tucatszor esnek. Ismét csak azt tudom
mondani, hogy az eséstant ennyire alaposan kidolgozva még nem láttam sehol, és
nincs is tudomásom arról, hogy valaki így, ilyen átfogóan foglalkozott volna
ezzel. A rendszered az élet szinte minden területén hiánypótló, mert balesetek
mindig és mindenütt történnek, az emberek pedig nem tudják őket kivédeni, mert
nem tanulták meg. Az átlagembert olyan meglepetés éri, amire nincs felkészülve,
és erre itt talál célzott megoldást.
– A judosportra milyen hatással lehet a szélesebb társadalmi körben
megismertetett eséstudás?
– Ebben az a nagyszerű, és az a
te óriási érdemed, hogy ilyen alaposan kidolgoztad. Ennek az a lélektani
előnye, hogy az emberek megtanulhatnak nem félni az esetleges elesésektől, és
amikor ez a bizalom megvan, több szülő engedi el a gyermekét judózni, mert
megismerik a helyes eséstechnikát.
– Ajánlható-e a látottak alapján más sportágak sportolóinak az Esések
Iskolája, mint a testi épség megóvásának és a balesetek megelőzésének eszköze?
– Az Esések Iskolája már csak
ezért is jó kezdeményezés, amit feltétlenül érdemes elfogadni és befogadni,
hiszen nagyon változatosan tanítja a tanítványokat, és hatékony rávezető
technikákkal a helyes esésekre. Minden gyereknek, aki sportágat választ,
érdemes elsajátítani az Esések Iskolájában a sérülésmentes jó eséseket, hogy
választott sportágában eredményesebb legyen. Aktív sportolók is kapcsolatba
kerülnek a talajjal – így vagy úgy, de minden sportágban előfordulnak esésekkel
járó balesetek, ezért a módszered hatékonyan segítené a balesetek megelőzését.
Erre eddig a judo volt a minta. Aki mindezt nem tanulja meg. az szakszerűtlenül
esik el. Beveri a végtagjait, a fejét és még lehetne sorolni tovább, hogy mit.
– Támogatnád-e azt, hogy akik az Esések Iskolájában tanultak, a
küzdősportokban használt minősítő rendszerhez hasonlóan kapjanak egy övet vagy
minősítést, melyet minden küzdősportszövetség elfogad alapnak?
– Mindenféleképpen hisz, ha
valamit teljesítenek, megtanultak, és azt használni is tudják, akkor azt el
kell ismerni. A küzdősportági szakszövetségeknek véleményem szerint
elfogadható, amit az Esések Iskolája tanít. Az Esések Iskolája által tanított
eséstudás azon más sportági szakszövetségeknek is hasznos lenne, amelyek erre
nem orientálják a versenyzőiket, vagy nem akarják lemásolni a judósokat.
/Dr. Galla Ferenc cikkét Dobrotka Béla engedélyével használtuk fel/
