Szinte hihetetlen, de az UFC 206 bizonyos értelemben a radar alatt repült. Sokan fanyalogtak előre, néhányan panaszkodtak is. Tévedtek.
Mind a 12 meccset most nem vesszük nagyító alá, de azért a felvezető mérkőzések közül is érdemes csipegetnünk kicsit! A debütáló meccsén Tony Fergusonnak is fejtörést okozó Lando Vannata az első menetben eltette útjából John Makdessit, egy pörgő rúgással. Ami valahol megadta az egész gála alaphangját, hiszen az est folyamán további öt finist láthattak a rajongók!
https://twitter.com/UFCONFOX/status/807780692989911040
A félnehézben sem maradtunk akció nélkül - Misha Cirkunov ugyan elég sokat kapott állva, de amikor talált, az süllyedt! Amint Nikita Krylov görkorizni kezdett kicsit, Cirkunov ugrott a vérre és egy nagyszerű guillotine-val el is tette az útjából veszélyes ellenfelét az első menetben.
A főmeccsek közül az elsőn végre láthattuk a vikinget, Emil Meek-et is, aki idén Rousimar Palhares elleni ko/tko győzelme kapcsán lett ismertebb a rajongók körében, most pedig a veteránnak számító Jordan Mein felett aratott egy egyhangú, pontozásos győzelmet.
https://twitter.com/ufc/status/807787176196849664
Kelvin Gastelum és Tim Kennedy találkozója viszonylag kiegyensúlyozottabban indult és annak ellenére, hogy Kennedyt sem láthattuk már egy ideje, nem tűnt túlzottan rozsdásnak. Sőt, a klincsben kifejezetten úgy látszott, előnyben van. A második elejére azonban Gastelum kezdett lendületbe jönni.
A közeli akciók során egyre inkább darálta Kennedyt, aki a végére kifejezetten kimerültnek tűnt. A harmadik menet aztán brutális TKO-t hozott. Gastelum még sosem volt tán ilyen formában - kombinációk, időzítés és minden egyéb értelemben is nagyon a helyén volt! Korábban a 170 fontos kategóriában rengeteg gondja volt súlyával, ám a 185-ben nagyon jól nézett most ki!
https://twitter.com/ufc/status/807796083342516225
Jött Cub Swanson, akit Doo Ho Choi ellen sokan leírtak. Öregszik, nem olyan gyors már, gondjai vannak a ravasz meghúzásával és hasonló kritikák hangzottak el vele kapcsolatban. Részben ez, részben a tény, hogy a koreai csodagyerek hívta ki őt erre a találkozóra, tüzet gyújtottak Swanson alatt.
Míg az első menetet Choi vitte ellencsapásaival, precíziójával, a második menet könnyen lehet, hogy az év menete trónról letaszította, amit Carlos Condit és Robbie Lawler műveltek meccsük ötödik menetében! A srácok pedig a harmadikban sem adták alább! Könnyen lehet, hogy az év meccsét láttuk, Swanson pedig rácáfolva kritikusaira egyhangúlag behúzta a meccset!
https://twitter.com/ufc/status/807803998409326592
A közönség-kedvenc Donal "Cowboy" Cerrone és Matt Brown összecsapása az est egyik legjobban várt meccse volt. Cowboy és Brown korábban edzőpartnerek voltak, előbbi pedig azt gondolta, hogy legalábbis haverok, azonban Brown már a mérlegelés előtti interjúkban egyértelművé tette ellenszenvét. Szerinte ugyanis Cowboy művi módon jópofiskodik, mások fölé helyezi magát és Brown azt sem szívlelte, ahogy a sportot a másik képviseli. Vesztére.
Az első menetet Cowboy vitte, aki nagyon sokat talált tisztán és - mintegy a vég kezdetét előre vetítve - két tiszta fejrúgást is bevitt. A másodikban is rengeteg akció volt és sokkal kiegyensúlyozottabra sikerült, mint az első menet.
A harmadikra Cowboy már elnyerte Brown tiszteletét - kicsit összekapaszkodva, összeölelkezve jöttek ki, kezet is fogva (amit korábban Brown megtagadott ellenfelétől). Aztán leszakadt az ég. A harmadik menet 34. másodpercénél Brown egy test-ütés után nem húzta vissza védelmét a kellő időben, túlnyúlt, a kiálló fejre pedig Cowboy úgy csapott le, mint munka-mániás asztalos a szögre a kalapáccsal. A bal köríves tisztán, csattanva talált, Cerrone sípcsontja pedig az árnyék-világba küldte ellenfelét.
https://twitter.com/ufc/status/807811976197849089
A főmeccs sokak szerint vízválasztó volt, sokan nem tudtak dönteni, a szakmai körökben pedig sokan egyértelműen Max Holloway mellett tették le voksukat az átmeneti pehelysúlyú bajnoki övért vívott csatában, Anthony Pettis ellenében. Nem hiába.
Tény, hogy Pettis a súlyt sem tudta hozni, ami már egy rossz előjel volt, de nem itt volt a kutya elásva. Míg az elsőt tán hajszállal vitte, a menet végére Holloway kezdet átvenni az irányítást. A másodikban már egyenesen sétált bele az ellencsapásaiba, mígnem a türelmes, mesteri teljesítményt hozó Holloway a harmadik menetben megállította a korábbi könnyűsúlyú bajnokot. Ez volt Pettis első TKO veresége pályája során.
Anthony Pettis, a korábban megállíthatatlannak tűnő harcos utóbbi 5 meccséből mindössze egyet tudott megnyerni. Tán nem túlzás azt állítani, hogy a Rafal Dos Anjostól kapott hatalmas verés után (UFC 185), amikor címét is elvesztette, soha többé nem volt ugyanaz, mint előtte. Holloway ellen sem mentálisan nem volt ott, sem technikailag. Holloway immáron 10 meccse veretlen, legközelebb pedig José Aldo ellen láthatjuk az övért!
https://twitter.com/ufc/status/807823272758755328
