Sportsérülések - A gyógyulás szakaszai

A szöveti sérülés kórélettanának és a gyógyítás folyamatának ismerete fontos a kezelés megtervezése során. A gyógyítási folyamat 3 szakaszt foglal magába: a gyulladásos állapotot, a kötőszöveti sejt helyreállításának szakaszát és a kifejlődés-újjáalakítás (maturáció) szakaszát.

[caption id="attachment_16283" align="aligncenter" width="504"]gsp A hamarosan visszatérő UFC sztár, Georges St-Pierre is túl van már egy komoly műtéten. (fotó: mmajunkie.com)[/caption]

A kémiai és fiziológiai folyamatok megértése segíthet a szakembereknek kiválasztani azokat a rehabilitációs beavatkozásokat, melyek maximalizálják a gyógyító és helyreállító folyamatokat. Az orvosnak azonosítania kell a sérült szöveteket és a sérüléses mértékét. A sérülés megfelelő besorolása határozza meg a rehabilitációs folyamatot (pl. az orsócsont törése más kezelést kíván, mint az alkar lágyszöveti sérülése, mint pl. a csukló feszítőizom íngyulladása).


1. Gyulladásos állapot


A gyulladásos reagálás 2-4 napig tart. A gyulladás klinikailag fokozottabb melegségként, vörösségként, duzzanatként, érintésre érzékenységként jelentkezik. A szöveteket ért kezdeti traumát vagy elsődleges sérülést egy másodlagos sérülés követ, amit a hypoxia (csökkent oxigéntartalom) és enzimtevékenység eredményez. A sérülés időpontjában folyamatok sorozata indul meg. Egy 5-10 perces érszűkületi periódus után egy lokális sejtáramlás jelentkezik a sérülés helyén. Kémiai közvetítők, mint pl. hisztamin (a hízósejtekből /fehérvérsejtekből/ szabadul fel) növelik a membrán áteresztő képességét és az értágulatot. Az un. fagocitáló sejtek és fehér vérsejtek hatolnak be a területre. Elhalt szövetdarabok szakadnak le és távolítódnak el lokális és vascularis hatások révén. Az ereket ért sérülés helyén vérlemezkék tapadnak a sérült kollagén rostos szövetekhez, alvadék képződését kezdeményezve. Fibrin rög (alvadék) képződik a folyamatban, amit thrombokinase stimulál. Végül egy „lefalazó" hatás segíti elő a gyógyulási folyamatot.  Az alvadékképződés a sérülést követő kb. 12 óra múlva kezdődik és 48 órán belül válik teljessé.


A kezdeti rehabilitációs technikák a gyulladásos reagálás minimalizálására törekednek, hogy megakadályozzák a további funkcióvesztést és csökkentsék a fájdalmat. A gyulladást okozó közvetítők beáramlása szükséges ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a metabolikus igényekkel és eltávolítsák a selejtes anyagokat, mely felkészít a gyógyulás kötőszövet-helyreállítási folyamatára. Az ennek következményeként jelentkező gyulladás és érintés-érzékenység azonban gyengítheti az erőnlétet, károsodást okozhat az ízületi mozgásképességben, állóképességben és a szövet mobilitásban. Ha nem ellenőrzik ezeket a károsodásokat, az komoly problémákat okozhat a sportoló számára. Egy erőteljes gyulladásos reagálás össze is nyomhatja a sérüléssel határos szöveteket, ami tovább növeli a sérülés mértékét.


Vegyünk példának egy futballistát, akinek megduzzadt a térde. A duzzadás a tibiofemoralis és patellofemoralis ízületi résznél mechanikusan korlátozhatja a mozgásképességet. A quadriceps megrövidülésének megakadályozása a térd vérömlenyének megszilárdulásakor központi mechanizmus útján történik. Ha a vérömleny kezeletlenül marad, akkor az a térd erejének jelentős csökkenését eredményezheti. A fájdalom izomgörcshöz vezethet, majd a sportoló nem hajlítja a térdét. Ezek a károsodások akadályozottságot okozhatnak a járásmódban és a sport-specifikus mozgásmintákban. Az a rehabilitációs gyógyítás a leghatékonyabb, amelyik korlátozza a térd vérömlenyét, növeli a tibiofemoralis és patellofemoralis mozgásképességet és növeli a quadriceps erejét.


2. A kötőszöveti sejt helyreállításának szakasza


A kötőszöveti sejt helyreállításának szakasza a gyulladásos reagálás alatt kezdődik és folytatódik az azt követő 4-6 hétben. A sérülési helyen hegesedés kezdődni. A fibrint felváltja a sarjadzó szövet, ami kollagénből és kötőszöveti sejtekből áll. Rendkívül fontos tápanyagokat szállítanak az új kapillárisok. A kollagén rostok véletlenszerűen rakódnak le a proteinek sejten kívüli mátrixában és a kötőszöveti sejtek által előállított alapanyagban. A heg nyújtóereje a kollagén lerakódáson alapszik.


A teljesen elszakadt Achilles-ín nem sebészeti úton történt kezelése illusztrálhatja egy teniszjátékos esetében a kötőszöveti sejtek helyreállításának folyamatát. A gipszkötés alkalmazása kontrollálja a gyulladást és fokozza a hegképződést. Kb. 3 hét múlva egy szilárd, erős, véredénnyel nem ellátott heg képződik. A 3 heti teljes rögzítés után az ínnak késznek kellene lennie egy ellenőrzött újramozgatási folyamatra. Ez idő alatt azonban csökken a lágyszövet mobilitása, a láb és a boka mozgásterjedelme, a láb és a boka izomzatának ereje. Nehézségekkel kell számolni a helyváltoztatásban, járásmódban és a sport-specifikus mozgásmintákban. A rehabilitációs programnak ki kell terjednie mindezen problémák kezelésére.


A kifejlődés (maturáció) - újjáalakítás szakasza


A kifejlődés-újjáalakítás szakasza akkor kezdődik, amikor a heg nyújtóereje erősödik, a kötőszöveti sejttevékenység pedig csökken. Ebben a szakaszban a kollagén rostokra kifejtett nyomás hatására átrendeződnek. Hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, hogy normalizálódjon a szövetek ereje. Az ellenőrzött mozgás ebben az időszakban maximalizálja a gyógyuló rostok újraorientálódását, s végül a nyújtóerő és funkció javulását eredményezi. A fájdalom szabja meg, hogy mekkora nyomást lehet gyakorolni a helyreállító szövetekre. A fájdalom rendszerint jelentős a gyulladásos reagálás ideje alatt, de jellemzően lecsillapodik a helyreállítás szakaszában. A fájdalom bármilyen súlyosbodása ebben a szakaszban arra utal, hogy túl nagy a rehabilitációs terhelés.


Vegyünk alapul egy dobóatlétát, akinek vállában részleges supraspinatus ínszakadása van. A kifejlődés-újjáalakítás szakaszban a rehabilitáció olyan tevékenységre vált át, ami megfeszíti az inat a húzóerő vonalak mentén, azokkal a mozdulatokkal párhuzamosan, amelyeket a sportoló dobás közben használ. Ez kezdetben olyan tevékenységgel érhető el, mint a gyakorló labda fej feletti dobása két kézzel, ami korlátozza a glenohumeralis ízület mozgásfokát és a terhelést. A fejlődés fokozható, ha medicinlabdával végzik ugyanezt a tevékenységet, vagy pedig egy kézzel dobják. Sport-specifikus tréning szükséges a szövetek helyreállításán kívül az ideg-izom újbóli kifejlesztéséhez is.


/forrás: sportorvos.hu/