Határok nélkül - Hortobágyi Gábor

hortobagyi-gabor-header


Határok nélkül sorozatunk ezen részében a jelenleg Dublinban élő és ott oktató Hortobágyi Gáborral beszélgettünk a kezdetekről, versenyzésről, első terméről és természetesen a célokról. Beszéljen minderről ő maga, határok nélkül - Hortobágyi Gábor!


ellenfelem.hu: - Mesélj kicsit magadról! Hogy találkoztál a küzdősportokkal?


Hortobágyi Gábor: - Gyerekkorom óta szerettem volna valami küzdősportot csinálni, de Kaposváron nem volt olyasmi, ami elnyerte volna a tetszésemet. Valami hiányzott, a leghatékonyabbat kerestem. Aztán jött a Kickboxer című Jean Claude Van Damme film és akkor láttam (láttunk) először thai boxot Magyarországon. Akkor már tudtam, ez nekem való! Thai boxolni 2000-ben kezdtem el. Akkor még inkább a K1 szabályrendszert gyakoroltam, de 6 hónap után belekóstoltam az ökölvívásba is és ezt is beleépítettem az edzéseimbe. Idővel, ahogy a rutin jött, egyre bátrabb lettem és bevállaltam a full muay thai szabályrendszert is.


e: - Sokat versenyeztél? Hogy emlékszel arra az időszakra?


HG: - Versenyzői pályafutásom elég mozgalmasra sikeredett. Először Wushu Kungfuban indultam, ahol Európa Kupa 3. helyezést és Magyar Bajnoki aranyat szereztem, utána nem sokkal jött Thai boxban egy Magyar Bajnoki arany, illetve elkezdtem a profik közt is versenyezni, ahol felverekedtem magam a 2. helyre a magyar ranglistán.


W.P.K.A. Thai box Európa bajnoki címem után olyan neves rendezvényeken bunyóztam, ahol az akkori legnagyobb nevek is megfordultak. Ilyen volt a Kings of the Ring 8-as torna vagy a híres Matsumae Budo Center gálái Bécsben, de Hollandiától Ukrajnáig rengeteg nagyszabású rendezvényen harcolhattam. Aztán sajnos egy komolyabb sérülés véget vetett a karrieremnek, de nem hagytam fel a sporttal. Edzőként számos bajnokot sikerült kinevelnem.


e: - Jelenleg Dublinban vagy, itt van termed is, de hol kezdődött ez a történet?


HGY: - Kaposváron nyitottam meg első termem, Kaposvári Harcosok Klubja néven, de hamar kinőttük a magyar mezőnyt és elkezdtünk külföldön harcolni, ahol elég nehéz volt lefordíttatni ezt a nevet, így megváltoztattam a rövidebb Hori's Gym-re. Edzőként rengeteget tanultam, képeztem magam.


A Testnevelési Főiskolán elvégeztem a Thai boksz edzői képzést, de nem elégedtem meg azzal, hogy a thai boksz ütés-rúgásból áll, ahogyan azt otthon sokan elképzelik. Én egy olyan komplex rendszert akartam kidolgozni, amiben megtalálható az orosz iskola robbanékonysága, a hollandok keménysége és a thai iskola technikai elemei. Úgy gondolom ez sikerült és ebben a rendszerben edzem azóta is a versenyzőimet.


[gallery type="slideshow" link="none" ids="7213,7212,7210,7209" orderby="rand"]

e: - Miért pont Dublin? Hogyan jött ez a lehetőség?


HG: - Hogy hogyan kerültem Dublinba, az egy elég kacifántos történet és nem is szeretném leírni, mert akkor nagyon sok embert megbántanék vele. Legyen annyi elég, hogy angol nyelvterületre szerettem volna jönni, folytatni az edzősködést, mert úgy látom, külföldön sokkal több lehetősége van a harcosoknak. Mikor kijöttem azonnal elkezdtem jiu jitsuzni a neves ATOS Jiu Jitsu dublini termében, ahol négy hónap múlva fel is ajánlották, hogy vezessem a muay thai edzéseket.


e: - Mesélnél kicsit jelenlegi termedről, a Hori's Gym-ről? Kik járnak hozzád?


HG: - A tanítványok nemzetisége nagyon vegyes. Spanyolok, brazilok, franciák, írek illetve az itt élő magyarok is látogatják az edzéseimet. A klubból jelenleg Bódis Gergő versenyzik, aki MMA-ban jártas, de egész jól ráérzett a K1 stílura is. Az Enfusion szervezetnél harcol, épp szombaton verekedett az Enfusion dublini gálája egyik főmeccsén. Sajnos vereséget szenvedett, de nagyon jó bunyót csinált. Úgy gondolom 6 hónap alatt idáig eljutni elég nagy eredmény.


Párom, akinek ökölvívó múltja van, kacérkodik még a versenyzéssel, de egyelőre még csak ízlelgeti a thaiboxot. Terveim közt szerepel egy saját terem megnyitása, ahol Gergővel együtt egy komplex rendszert adnánk át a sportolókank, amiben muay thai, catch wrestling, jiu jitsu és az MMA is szerepelne. Természetesen szeretnék csak ennek élni és fejleszteni magam, tovább tanulni, mert mindig van mit.